Akadt egy kis szabadidőm, igy szegény, elhanyagolt blogomra került a sor. Töprengtem rajta mi is legyen a mai téma, mivel főzök gondoltam erre esik a választásom. Viszont képpel az igazi, azt pedig egyenlőre nem tudok prezentálni. Pár napja utaztam és többször megdicsértem magam, hogy milyen jó, hogy beszereztem egy hordozót. Megosztom a tapasztalataimat, hátha másnak is segitségére lehet.
Sajnos a terhesség után kissé hátfájós lettem. A cipekedés nem lett az erősségem és mikor csemetém már elmúlt 1 éves gondoltam jól jönne egy hordozó. Sokszor bevásárlásnál is fel kell vennem, nem rajong annyira a bevásárló kocsiban való ücsörgésért. Viszont egy kézzel nem túl könnyű a vásárlás. Ezért elkezdtem keresgélni a számunkra megfelelő hordozót. Mindeképp olyanra vágytam, ami még sokáig hasznunkra lehet, hiszen minél nagyobb, annál nehezebb és jól jön a "segitség". Emellett a másik feltétel az volt, hogy akár mindkét kezem szabad lehessen. :)
Elsőként egy Aprica márkájú "oldalhordozóra" esett a választásom. Nagyon igéretesnek tűnt, de sajnos a próbánál kiderült, hogy a valóságban sajnos már nem váltja be ezt az igéretet. 5 perc után elkezdte vágni a vállpánt a vállamat és a gyermeket sem tartja olyan biztonságosan, hogy nyugodtan lehessen két kézzel integetni. Mindenkinek javaslom, hogy mielőtt hordozó/kenguru vásárlásra adja a fejét mindenképp próbálja fel gyermekével együtt. Itt nagyon érvényes a "puding próbája az evés" mondás.
Következő jelölt a Scootababy volt. Már itt az elején be kell valljam, ennek ára duplája volt az Aprica-énak. Viszont jóval komolyabb, több anyag, kellemes tapintású. Kézbe véve érződik, hogy minőségi darab és komolyabb konstrukció. A próba során pedig rögtön beleszerettem, beleszerettünk. A széles, vállat befedő pánt nagyon kényelmes, nem vág, nem húz. Az ülőrész tágas, jó magas, igy teljesült a vágyam, hogy akár a két kezemet is tudom használni és nem kell közben aggódnom, hogy kipottyan a Gyerkőc. Hordható elöl, oldalt (nekem ez a kedvencem) és háton is. Kinek mi a kényelmes. A derékrészre csatolható pánt párnázott, jó puha. Egyetlen dologra kell figyelni, hogy a nadrág derékvonala alá kell mindenképp csatolni és szorosan meghúzni, különben kissé lejebb csúszik a nadrág, ahogy a súly lefele húzza. Felvenni nagyon egyszerű.
Nekem a következő módszer vált be:
1. Derékpántot felcsatolni, elhelyezni az ülőrészt a kivánt helyre és meghúzni a pántot.
2. Gyermeket ölbe venni az ülőrészhez.
3. Az ülőrész hátlapját felhajtani és belebújni.
4. A vállpántot elhelyezni a vállon, hogy helyén legyen (kb. középen kell lenni benne a vállnak)
5. A vállpántot mindkét irányba meghúzni a kellő méret/hosszúság elérésééig.
"Szabadulásnál" a vállpánt hevederénél (nem tudom ennek mi a pontos neve) csak előre kell húzni a megfelelő hosszra, majd kibújni belőle.
Mi nagyon szeretjük, Csemetém még jókat is alszik benne. Lassan két és fél éves lesz, de még mindig nagyon kényelmes és nagy segitség számomra. A hátam nem fáj, mint mikor kézben cipelem. Emellett utazásnál, vásárlásnál tudom mindkét kezem használni. Legutóbb egy kis böröndöt húztam, másikban egy táska, hátamon hátizsák és közben Gyermekem aludt a hordozóban. Meg is kaptam az elismerést, hogy "Anyuka gond nélkül viszi a gyermeket és a fél háztartást magával". :) Ilyenkor mondjuk a hajolgatás mellőzendő, mert hátrabillen a feje.
Én szeretem a design-t is, sok féle szinben, variációban létezik. Van hozzá egy kis táska is, amibe belerakva könnyen szállitaható, tárolható. Mondjuk véleményem szerint nem túl tartós a varrása ennek, a hordozó minőségével köszönő viszonyban sincs sajnos.
A képek a www.scootababy.com -ról származnak.
