A Garfield képregény 1978-ban látta meg a napvilágot. Az iró, Jim Davis ekkor 33 éves volt és képregényének alapjai saját életéből származnak. Például a nagyapjáról nevezte el a lusta, kövér macskát, akinek jelleme és testalkata állitólag azonos volt. Milyen kedves unoka. :)
Garfield azóta világhirű és népszerűségét igazolja, hogy a Guinness Recordok Könyvébe is bekerült. No nem a súlyával, hanem, mint a legtöbb újságban szereplő képregény. Számtalan formában találkozhatunk vele, hiszen nem csak a képregények hasábjain néz vissza, hanem a filmvászonról, dvd-ről, de akár magunkhoz ölelhetjük plüssállat formában, kispárnán vagy viselhetjük ruhadarabjainkon, netán mamuszként. Azt hiszem az ötletek tárháza kifogyhatatlan. Például szinte a legtöbb helyen található "Utálom a hétfőt" feliratú, Garfieldos bögre. :)
Garfield formálódása, azért mintha fogyott volna, jobb lenne a kondija és egyre jókedvűbb lenne! :)
Forrás: www.hotdog.hu
Részlet a Garfield filmből
Egy másik nagymacska, a hegyi oroszlán (Amerikában pumának is nevezett). Nagysága kevésbé az elhizottságából ered, sőt igen jó kiállású, izmos egyedek. Az Egyesült Államokban és Kanadában újra kezdenek teret hóditani, annak ellenére, hogy előbbi országban majdnem teljesen kiirtották. Mára visszatértek és számuk növekvő. Főként a nyugati részen él sok példány, de folyamatosan terjeszkednek déli és keleti irányba. A neten bővebb információt is lehet magyar oldalakon találni, sőt megtalálható valamelyik vidéki állatkertben is még azt hiszem (Nyiregyházi Állatkert, Szegedi Vadaspark - de aki biztosra akar menni nézzen utána ennek az infónak!). Egyébként ez a "cicus" nagyon hasonlit egy házi macskára, még dorombolni is tud :) azonban ez az össz közös vonásuk talán. :( Az állat gyönyörű, de félelmetes is egyben a kinézete. Nem hiába, csúcsragadozóról van szó. Aki Kanadába és az Usa-ba készül, nem árt ha átfutja a mountain lion-ról irottakat is és nem csak a medvékről keresgél, annak ellenére, hogy az esély igen kicsi, hogy összeakadjon vele az ember. Amerikai oldalak szerint, hogy villámcsapás éri az embert az esélyesebb. Az én véleményem azért az, hogyha valami nem száz százalékig kizárható, azért egy pillantást érdemes rá vetni és tájékozódni.
Forrás: http://www.engadget.com
Igyekeztem egy aranyos képet betenni, amin igazán "cuki-cica" kinézete van. Nem szeretnék a saját blogomon ijedezni.
Dióhéjban a tudnivalók:
Homokszinűek, fekete hegyű fülekkel és farokkal. Elfutni több okból sem érdemes előle. Első ok, hogy ez kiváltja belőle a vadászösztönt és máris prédának nézi az embert, a másik ok pedig, hogy több, mint 50 km/h sebességgel is futhat, igy biztos, hogy utol is éri. Harmadik ok, hogy a specialitása a hátulról támadás, rögtön a koponya hátsó részére irányul a harapása, mely jóval erősebb, mint egy kutyáé. Általában zsákmányainak (többnyire szarvas, de nem veti meg a kisebbeket sem, akár az egér is szóba jöhet, ha nincs más) elsőre eltöri a nyakát. Na ettől még igy irva is borsódzik a hátam. Ember elleni támadásai ritkák, de sajnos előfordulak. Az ilyen egyedeket igyekeznek megkeresni és kilőni, mielőtt újra kedve támadna emberre vadászni. Főként gyerekekre, idősekre támad rá, akik egyedül vannak. Ezért is javasolják minden túrázónak, terepbiciklistának, hogy csoportokban tegyék kirándulásaikat főként a bozótos, nem nyilt és belátható terepeken. Célszerű zajt kelteni (álltólag énekelni, fütyörészni), hogy az állat időben el tudjon vonulni. Elvileg nem szeret konfrontálódni az emberrel. A gyerekeket mindig felnőtt mellett kell tartani, mert vékony hangjuk és mozgásuk zsákmányra emlékeztet. Ha a hegyi oroszlán feltűnik a gyerekeket azonnal fel kell venni, lehajolás, leguggolás nélkül. Az állattal szembe kell nézni, nem szabad elfordulni, mindent meg kell tenni, hogy nagynak és félelmetesnek tűnjön az ember - karokat felemelni, kabátot szétnyitni. Ágakkal hadonászni, köveket és egyebeket kell dobálni felé, kiabálni, mert állitólag ezzel elriaszható. Számomra mondjuk kérdéses, hogyha nem lehet leguggolni, lehajolni, hogy szerzünk követ. Ha támad, vissza kell támadni. A legjobb hely ahol érdemes megütni az az orra. Számomra ez is kérdésesen kivitelezhető, az orr érzékeny terület, állitólag a cápát is orrba kell vágni. Mondjuk ha ezt nézem, akkor talán egy pumát esélyesebb az orrán eltalálni, mint a cápát a vizben orrba nyomni. Mindenesetre támadásokkor akik a fejét vették célba, fejbe dobták kővel, fejbe vágták egy tuskóval, sikeresen elüldözték.
Ezekben az országokban minden elismerésem azoké, akik ilyen helyen mernek lakni. Számukra is sok megelőző tanács van, például mozgásérzékelő lámpák felszerelése, éjszakára minden állatt fedél alá vitele, magas kerités épitése, bozót kiirtása (Amerikában és Kanadában is divat a kerités-nélküliség, bár a hátsó kertek általában zártak, de gondolom ezt is lakhelye válogatja).
Remélem senkit nem ijesztettem el a blogról az első témával. Közben a tengerimalacunk rodeózni kezdett, meg is ugrott a pulzusom tőle. Szerencsére Magyarországon nem fenyeget senkit ilyen veszély. :) Máris 1:0, Magyarország : Usa-Kanada (Azt hiszem ezt az olimpiai időszak hozta ki belőlem.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése